Tartalomjegyzék
Baja lakossága az 1600-as évektől négy kisebbség együttélésével folyamatosan duzzadt a mai szintre. Területe kb. 178 km², fontos közlekedési csomópont, a legdélibb dunai átkelőhely hazánkban.
Lakossági összetételének története
Az emberi letelepülés alapvető feltétele a víz, s ebben Baja bővelkedik. A város és közvetlen környéke a honfoglalás óta folyamatosan lakott. Már 1472-ben mezővárosi rangot birtokol. A török hódoltság idején Baja is török kézre kerül. A török uralom megszűnésével Baja ismét a Habsburg Birodalom részévé vált. A várost és határát – mint földesúr – a kincstár (kamara) foglalta le magának. I. Lipót császár 1696-ban szabadalmas kamarai mezővárossá nyilvánította, melyben erős szerepet játszott vízparti fekvése.
Baja lakossága a török időktől a XVIII. századig
A török hódoltság, a felszabadító háborúk, a Rákóczi-szabadságharc alatt elpusztult vagy elmenekült népesség helyére telepítésekkel, bevándorlással új népesség érkezett, s kialakult Baja sokszínű nemzetiségi összetétele.
A németek – vagy más szóval svábok – betelepedése a XVII. század végétől a XVIII. századon át folyamatos volt.
Amikor Baja 1687-ben végérvényesen felszabadult a török hódoltság alól, a XVII. század végén elsősorban déli szlávok (szerbek, bunyevácok) voltak lakói.
Baja lakossága a XIX. században
Ugyanakkor a Duna-parti kereskedővárosban a XVIII. század közepétől kezdve egyre fontosabb szerepet játszottak a zsidók. A XIX. század első felétől kezdve a zsidóság igen jelentős gazdasági és kulturális szerepet játszott a város életében
Az 1848-49-es forradalom alatt a város nem játszott stratégiailag fontos hadászati szerepet, az európai és a magyar forradalmak szempontjából két jeles személyiséget is adott a történelemnek. Mészáros Lázár az első független felelős magyar minisztérium hadügyminisztere, valamint Türr István – aki az olasz egység megteremtéséért Garibaldi oldalán harcolt – Baja város szülötte.
A második világháború végétől Baja ismét megyeszékhely volt, de az új közigazgatási rendszer kiépítésével az 1950-ben létre hozott Bács-Kiskun megye székhelye nem Baja, hanem Kecskemét lett.
Baja lakossága napjainkban
A népességcsökkenés tendenciája az elmúlt évek során e térséget is elérte, Baja lakossága is folyamatosan csökkent. Ebben egyrészt szerepet játszott a természetes fogyás, valamint az elvándorlás. A népességen belül jelentős arányt képviselnek az idősebb korosztályokba tartozó lakosok, míg a fiatalabbak aránya szerényebbnek mondható.
A térségben jelenleg is négy kisebbség él egymás mellett: német, cigány, szerb és horvát. Ezek a kisebbségi csoportok az 1600-as évektől kezdve kiemelt szerepet töltenek be Baja életében. A térség legnagyobb, társadalmi vonatkozásában legerősebb kisebbségének tekinthető a német kisebbség. Baja lakossága kb. 36.000 fő körül van.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Baja
Címlapkép: Baja lakossága (forrás: http://www.bekesmmk.hu/baja-varosarol-roviden)
Vissza a kategória cikkeihez