Baja lakossága

Baja lakossága az 1600-as évektől négy kisebbség együttélésével folyamatosan duzzadt a mai szintre. Területe kb. 178 km², fontos közlekedési csomópont, a legdélibb dunai átkelőhely hazánkban. 

Lakossági összetételének története

Az emberi letelepülés alapvető feltétele a víz, s ebben Baja bővelkedik. A város és közvetlen környéke a honfoglalás óta folyamatosan lakott. Már 1472-ben mezővárosi rangot birtokol. A török hódoltság idején Baja is török kézre kerül. A török uralom megszűnésével Baja ismét a Habsburg Birodalom részévé vált. A várost és határát – mint földesúr – a kincstár (kamara) foglalta le magának. I. Lipót császár 1696-ban szabadalmas kamarai mezővárossá nyilvánította, melyben erős szerepet játszott vízparti fekvése.

Baja lakossága a török időktől a XVIII. századig

A török hódoltság, a felszabadító háborúk, a Rákóczi-szabadságharc alatt elpusztult vagy elmenekült népesség helyére telepítésekkel, bevándorlással új népesség érkezett, s kialakult Baja sokszínű nemzetiségi összetétele.

A németek – vagy más szóval svábok – betelepedése a XVII. század végétől a XVIII. századon át folyamatos volt.

Amikor Baja 1687-ben végérvényesen felszabadult a török hódoltság alól, a XVII. század végén elsősorban déli szlávok (szerbek, bunyevácok) voltak lakói.

Baja lakossága a XIX. században

Ugyanakkor a Duna-parti kereskedővárosban a XVIII. század közepétől kezdve egyre fontosabb szerepet játszottak a zsidók. A XIX. század első felétől kezdve a zsidóság igen jelentős gazdasági és kulturális szerepet játszott a város életében

Az 1848-49-es forradalom alatt a város nem játszott stratégiailag fontos hadászati szerepet, az európai és a magyar forradalmak szempontjából két jeles személyiséget is adott a történelemnek. Mészáros Lázár az első független felelős magyar minisztérium hadügyminisztere, valamint Türr István – aki az olasz egység megteremtéséért Garibaldi oldalán harcolt – Baja város szülötte.

A második világháború végétől Baja ismét megyeszékhely volt, de az új közigazgatási rendszer kiépítésével az 1950-ben létre hozott Bács-Kiskun megye székhelye nem Baja, hanem Kecskemét lett.

Baja lakossága napjainkban

A népességcsökkenés tendenciája az elmúlt évek során e térséget is elérte, Baja lakossága is folyamatosan csökkent. Ebben egyrészt szerepet játszott a természetes fogyás, valamint az elvándorlás. A népességen belül jelentős arányt képviselnek az idősebb korosztályokba tartozó lakosok, míg a fiatalabbak aránya szerényebbnek mondható.

A térségben jelenleg is négy kisebbség él egymás mellett: német, cigány, szerb és horvát. Ezek a kisebbségi csoportok az 1600-as évektől kezdve kiemelt szerepet töltenek be Baja életében. A térség legnagyobb, társadalmi vonatkozásában legerősebb kisebbségének tekinthető a német kisebbség. Baja lakossága kb. 36.000 fő körül van.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Baja

Címlapkép: Baja lakossága (forrás: http://www.bekesmmk.hu/baja-varosarol-roviden)

Vissza a kategória cikkeihez