Baja város a Nagy-Dunától 2 km-re, a Kamarás-Duna-ág – a Sugovica – mellett fekszik. Bács-Kiskun megye második legnagyobb városa. Magas löszfalra, bácskai fekete földre települt az avar, vagy bolgár-török néveredetű város. A török idők után katolikus horvát, bunyevácok, sokác délszlávok, a Dunán lehajózó katolikus német telepesek, a török elől felhúzódó szerbek és magyarok népesítették be. A hazai borvidékek közül a Hajós-Bajai borvidék része.

Baja híres szülöttei

Baja híres szülöttei: Jelky András
Baja híres szülötte: Jelky András

Bajára sokfelől jöttek, és innen is sokfelé mentek az emberek. Nemcsak a gabonakereskedők, de – talán a település fontos dunai és kelet-nyugati átkelő helyzetéből adódóan – a világot látni vágyók is felkerekedtek. E vállalkozó szellemű egykori lakosok jelképe is lehetne a XVIII. században élt bajai szabólegény – a világjáró – Jelky András szobra. 

Türr István, Kossuth Lajos, majd Garibaldi tábornoka a korinthoszi csatorna építésének szervezője volt. Ugyancsak a város szülötte Déri Frigyes, a többek között Bécsben híressé vált textilgyáros-műgyűjtő, akinek értékes gyűjteménye a debreceni Déri Múzeum alapanyaga.

Baja Ferences templomában tett fogadalmat a kitűnő vegyész a magyar jakobinusokat szervező Martinovics Ignác, akit Budán, a Vérmezőn végezték ki. Madeira szigetén zárult a magyar Habsburg-házi király, IV. Károly életútja, aki Baja földjéről lépett fogolyként a dunai angol hadihajóra, amely 1921-ben a portugál szigetre vitte. 

Baja város mai arca

Baja városa mai arca
Baja városa mai arca (forrás: https://www.legifoto.com/magyar/
oldalak/baja_fotere_legifoton)

A változások, átváltozások Baja város sok középületét is érintette. A főtéri barokk Grassalkovich-palotából ekletikus városháza lett, a kis szerb templom régi barokk épülete az 1974-es felújítás után a város a hangversenytermévé vált, a volt zsinagóga ma városi könyvtárként (Munkácsy M. u. 9.) működik, amely a névadó Ady Endre 1917-ben Szentpétervárott nyomott francia nyelvű Bibliáján kívül a Nagy francia enciklopédia első kiadását és sok egyedi példányt őriz a 180 ezer kötetes gyűjteményében.

A Türr István Múzeum (Deák F. u. 1.) 2001 óta a világ legnagyobb dunai halászati gyűjteményével dicsekedhet, és névadójának emlékkiállításán kívül rendkívül gazdag vízügyi, néprajzi, helytörténeti bemutatóval is várja az érdeklődőket. 

Az 1830-ra felépített Vojnich-kúria klasszicista épületében kapott helyet a bajai Nagy István Képtár (Arany J. u. 1.), amely a Rudnay Gyula által 1946-ban alapított művésztelep alapítónak műveit, valamint Telcs Ede szobrász és Nagy István festő hagyatékának értékes darabjait mutatja be. 

Petőfi-sziget a bajaiak „Margit-szigete”, halászcsárdával, kempinggel, szállodával, valamint különböző sportlétesítményekkel. A sziget a bazalt kockákkal kirakott tágas főtérrel – a velencei Szent Márk térhez hasonlított Szentháromság térrel – a Bajai Halfőző fesztivál és egyéb rendezvények kedvelt helyszíne. 

Bajai címer

Baja címer
Bajai címer (forrás: https://magyarcimerek.hu/128-baja)

Baja város címerének története 300 évre nyúlik vissza. A török uralom megszűnte után I. Lipót császár 1696. december 24-én mezővárosi rangra emelte, s valószínűleg ekkor kapta pecsétjét is, mely az első emberpárt ábrázolja a paradicsomi almafa alatt.

Baja címere a város történetének e fontos mozzanatát meséli el, hiszen a várossá nyilvánítása december 24-ére, Ádám és Éva napjára utal, több tehát egy bibliai jelenetnél.

Baja város címerének oromdísze a leveles korona, melynek alakja a kör tökéletességet, a világmindenséggel való szoros kapcsolatot jelképezi.

A ráma csigavonal motívuma utal Baja címerének másik két fontos elemére: a kígyó alakra és a vízre is, mert szimbóluma az ősvíznek, melyből minden élet ered, és ami a város életében mindig meghatározó szerepet játszott. A Duna képletesen a város szívét jelenti, s fontos tényező volt létrejöttében. Baja lakossága ugyan nem teljes egészében a vízhez kapcsolódó foglalkozásokat űzte, a vízhez kötődő foglalkozások: a halászat, a kereskedelem és a molnárság mégis meghatározta arculatát. 

Baja élhető kisváros a zöld területeivel, a tágas tereivel, sétáló utcáival. A bajai rendezvények egyre több látogatót vonzzanak, így a bajai szállások is egyre kelendőbbek egész évben. A Gemenc közelsége pedig a kirándulókat is várja egész évben varázslatos növény- és állatvilágával.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Baja

Címlapkép: Bajai halászlé fesztivál (forrás: http://www.dietareceptek.hu/blog/etel_hirek/bajai_halfozo_fesztival_2012.html)

Vissza a kategória cikkeihez