Tartalomjegyzék
Jelky András az alföldi rónáról a dél-kelet-ázsiai szigetvilágba eljutó, szabóinasból gyarmati katonává, majd jómódú ültetvényessé, végül diplomatává váló, igencsak színes személyiség, Baja egyik leghíresebb szülötte.
Jelky András, a világjáró szabólegény nevet halála után kapta. Valóban sok hazánktól távoli vidékre eljutott, de ő nem tervezte, hogy híres utazó legyen belőle. A véletlenek sorozata idézte elő hihetetlen kalandjait, amelyek a világ különböző részeire sodorták.
Jelky András – A kezdetek
1738-ban született egy köztiszteletben álló bajai szabómester gyermekeként. Apja mesterségét tanulta, és szakmáját tökéletesítendő Bécsbe ment, ahol bátyja, József, a császári ruhatárban volt szabómester. 1754-ben, 16 évesen András útnak indult, hogy Bécsben fejlessze mesterségét.
Egy évig dolgozott bátyja műhelyében, de tudását Párizsban szerette volna tökéletesíteni. Így ajánlólevéllel Párizsba indult, de végül sohasem jutott el, mert út közben folyamatosan kalandokba keveredett.
Kalandok Európában
Először egy német kisvárosban katonákba botlott, akik erőszakkal be akarták sorozni a porosz hadseregbe. Sikerült megszöknie, de a hesseni fejedelemség területén letartóztatták, hogy eladják az angol gyarmati hadseregnek. A fejedelem ugyanis emberkereskedelemmel foglalkozott. Ám neki sikerült megszöknie.
Hollandián keresztül készült Párizsba jutni. Rotterdamban egy embercsempész a hajójára csalta, és a hajófenékbe zárta. Az embercsempészet virágzó iparág volt, a szerencsétlen áldozatokat az amerikai és ázsiai ültetvényekre szállították, majd nagy haszonnal eladták. Őrá is ez a sors várt. A hajó felszedte horgonyát, és útnak indult, de viharba keveredett és elsüllyedt. Jelky András egy árbocdarabba kapaszkodva megmenekült.
Egy portugál hajó vette a fedélzetére, ahol a kapitány vitorlavarrásra és a legénység ruháinak javítására alkalmazta. Dél-Amerika után a hajó visszatért Lisszabonba, ahol partra tették. A portugál főváros földrengés utáni állapotban volt, így számára semmiféle lehetőséget nem nyújtott. Ezért elszegődött egy másik hajóra, de a hajót kalózok támadták meg, a legénységet vagy megölték, vagy fogságba ejtették. Jelky Andrásra az utóbbi sors várt, és egy észak-afrikai piacon eladták rabszolgának. Ismét sikerült megszöknie, és egy újabb portugál hajóval a Távol-Keletre, Macaoba került.
Jelky András Távol-Keleti kalandjai
Mivel nem volt más választása, zsoldosként a holland gyarmati hadsereg szolgálatába állt. Jáva szigetének fővárosába, Batáviába (ma Dzsakarta) került, ahol sikerült megnyernie a holland kormányzó, jóindulatát. Lehetősége rá, hogy katonai szolgálata mellett szabóműhelyt nyisson a városban. Magánélete is révbe jutott, megszerette és feleségül vette a házigazdája leányát.
Azonban a kormányzó felesége nem kedvelte a magyar bevándorlót, így Jelky Andrást hadnagyi rangban Ceylonba vezényelték egy hollandellenes lázadás leverésére. Feladatát sikerrel teljesítette, és vissza akart térni Jáva szigetére, de Ternáte szigetén csapatával eltévedt az őserdőben, és emberevő pápuák fogságába került. Társait megették, de Andrást egy bennszülött lány kiszabadította és a szomszédos szigetre menekültek. A lány néhány hónap után meghalt, hősünket pedig egy arra járó hajó a fedélzetére vette és visszavitte Batáviába.
Ezután békés időszak következett életében, nem csak gazdag ültetvényes, hanem a holland kormány titkos tanácsosa lett. Fontos diplomáciai feladatokkal bízták meg, melyek során Japánba is eljutott. 1772-ben szeretett felesége meghalt, őt pedig honvágy gyötörte, így 1776-ban úgy döntött, hogy hazatér.
Jelky András – Vissza Európába
Bécsben József nagy szeretettel várta. Hírneve megelőzte, így nem csak a trónörökös, II. József, hanem a császárné, Mária Terézia is fogadta. Budán telepedett le, ahol újra megnősült, és egy fia is született. Szülővárosát, Baját is meglátogatta, hogy tisztelegjen szülei sírjánál. 1783-ban tüdőbajban halt meg, 45 évesen.
Nem lehet tudni, hogy Jelky András kalandjai valóban így történtek-e meg. Ezekről az első német nyelvű feldolgozás 1779-ben jelent meg Bécsben. Ezt Sándor István 1791-ben fordította le magyarra. A kiadvány alapjául Jelky saját elbeszélése szolgált, így nem tudhatjuk, hogy mennyire színezte ki kalandjait, és mennyiben ragaszkodott a tényekhez. A kiadványok alapján írta meg Hevesi Lajos nagy sikerű ifjúsági regényét Jelky András kalandjai címmel. A regény nagyrészt ragaszkodik az 1779-es kiadvány adataihoz.
Bár nem biztos, hogy Jelky András valóban átélte a regényben leírt valamennyi kalandot, de az tény, hogy sok viszontagságban volt része, és eljutott távoli, egzotikus vidékekre. Szobra szülővárosában, Baján látható. Ez a szabólegényt vándorbottal a kezében egy földgömbön ábrázolja, mutatva, hogy kiérdemelte a világjáró nevet.
További információk Jelky Andrásról:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Jelky_András
Vissza a kategória cikkeihez